Kövér László az Országgyűlés elnöke és Cser-Palkovics András polgármester leplezte le Kornis Gyula egyetemi tanár, pap, kultúrpolitikus, az Országgyűlés, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egykor elnökének szobrát pénteken délelőtt a Bartók Béla téren.

Az ünnepségen külön köszöntötték Törő Gábort, a Fejér Megyei Közgyűlés elnökét, országgyűlési képviselőt.

A szobor, akárcsak Klebelsberg Kuno szobra a Ciszterci Gimnázium lépcsőjén, része a környezetnek, mintha csak éppen kilépett volna az épületből. Mivel Kornis Gyula Klebelsberg Kuno legjelentősebb munkatársa volt, a két szobor egy közös kompozíció részét képezi.

Pető Hunor Munkácsy-díjas szobrászművész bronz szobrának leleplezése előtt Kövér László hangsúlyozta: a magyar nemzedékek akaratából, munkájából és áldozatából megóvott és mindig megújított keresztény magyar állam egyik olyan, 20. századi, mostoha sorsú, de hűséges hívére emlékeznek, akinek emlékét hosszú évtizedekig ki akarták törölni a köztudatból. Úgy vélte, hogy Kornis Gyula filozófiaprofesszorként, közoktatási államtitkárként, az Országgyűlés, valamint az MTA elnökeként is olyan tudós és politikus volt, aki pontosan tudta, hogy a tudománynak és a politikának különböző az eszközrendszere, de azonos a célja: az embereket kell szolgálniuk. "Kornis Gyula keresztény, nemzeti, konzervatív gondolkodó és politikus volt. Három olyan erény, amelyből a 20. század második felében egyetlenegy is a legsúlyosabb bűnök közé tartozott azok szemében, akik a magyarságra rátelepedő, nemzet- és keresztényellenes gondolatot és hatalmat képviselték" - fogalmazott.

A szoboravatón Kövér László házelnökön és Cser-Palkovics András polgármesteren kívül Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium Parlamenti államtitkára, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója Petrin László, Törő Gábor a Fejér Megyei Önkormányzat elnöke, Spányi Antal megyéspüspök, Fucsku Sándor vezérőrnagy az ÖHP parancsnoka, Pethő Hunor Munkácsy Díjas szobrászművész és dr. Fülöp Gyula a Marosi Arnold Múzeumi Alapítvány elnöke is részt vett.

Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere arról beszélt, hogy amikor egy köztéri alkotást átadhatunk, akkor az ünnep egy közösség életében. „Néhány napja annak, hogy a szőlőműves szobrát átadhattuk az Öreghegyen és néhány hét múlva Ybl Miklós egészalakos szobrát avathatjuk fel, de nem volt régen az sem, amikor a Ciszter Gimnázium lépcsőjén Klebelsberg Kunó szobrát avathattuk. Az volt a célunk, hogy Székesfehérvár egyértelműen hitet tegyen az mellett, hogy ismeri és tudja, hogy mivel jár egy történelmi város felelőssége.”

Mint mondta a Bartók Béla tér annak idején elődeink szándéka szerint rendezvénytér lett volna és szándékaink szerint egy-két éven belül rendezvénytérré is fog átalakulni. A teret olyan emberek szobrával szeretnénk körülvenni, akik a magyar szellemi életből ismertek, akik üzentek a saját korukban, de üzennek a mának is.

Kornis Gyula (1885-1958, 1906-ig Kremer Gyula) 1927-1931 között Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter közoktatásért felelős államtitkára volt, majd 1939-ig országgyűlési képviselő, 1938-tól az országgyűlés elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1945-46-ban elnöke volt, tagsága 1946-ban lemondása következtében megszűnt, 1989-ben posztumusz kapta vissza. A piarista rend tagja volt 1900-tól, 1908-ban szentelték pappá, 1939-ben kivált a rendből és a székesfehérvári egyházmegye papi rendjébe került. 1930-ban megkapta a Corvin koszorút.

Az alkotás felállítására az István Király Múzeum Marosi Arnold Alapítványa pályázatot nyújtott be a pályázatot lebonyolító Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft-hez. Az alkotás az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával jött létre.